Vasárnap 27. születésnapját ünneplő Halász Bence eddig két világbajnokságon nyert bronzérmet, a tavalyi budapesti vb-n 80,82 méteres dobással lett harmadik. Az idén az eddigi legjobb eredményét a római Európa-bajnokságon érte el, amelyen 80,49 méterrel az olimpiai bajnok lengyel Wojciech Nowicki (80,95) mögött ezüstérmes lett.
Nagyon nehéz verseny várt Németh Zsolt tanítványára a párizsi döntőben, mert ellenfelei közül a világbajnok kanadai Ethan Katzberg az idén már túldobta a 84 métert, a címvédő Nowicki 80, 95-tel második a ranglistán, s a lengyel ötszörös világbajnok, Pawel Fajdek is jó formába érkezett az olimpiára.
„Elsőként a célom, hogy meg szeretném dönteni az edzőm, Németh Zsolt egyéni csúcsát, ami 81.56 méter – mondta a Nemzeti Sportnak Halász Bence. – Van egy olyan érzésem, hogy Párizsban sikerül, ám egyrészt nincs garancia arra, hogy egy ekkora dobás az olimpiai döntőben bármire elég, és ez a gondolat megfordítva az is igaz: ha valaki ekkorát dob, az bármire elég lehet…”
Amint várható volt a döntőben a 22 éves Ethan Katzberg már az első sorozatban bizonyította kirobbanó formáját, 84,12 méteres dobással megnyerte az aranyat. Halász Bence 77, 58 méteres dobással kezdett, majd 78,84-ra javított, amivel a negyedik helyen állt.
A haramadik sorozatban hosszú összpontosítás után a magyar dobó megközelítette a 80 métert, s 79,97-tel feljött a második helyre.
A negyedik sorozatban a vezető Katzbergnek már a második dobása volt érvénytelen, Halász kísérlete 79,94 méter lett, s mivel riválisai nem hibáztak, a maradt a második helyen.
Az ötödik sorozatban sem változott a helyzet, s így nagy izgalommal vártunk az utolsó dobásokat. A harmadik helyen álló ukrán Kokhan 79,24 métert dobott, s így Halász az Európa-bajnokság után az olimpián is ezüstérmes lett.
A születésnapján ezüstérmet nyerő kalapácsvető boldogan nyilatkozva elmondta: „Nagyon, küzdelmes döntő volt, annak ellenére, hogy csak két 80 méteren felüli dobás lett. Nekem is az volt a célom, hogy túldobjam a nyolcvanat, de az olimpián nem méter, hanem a helyezés a fontos. Éremesélyesként nagy teher volt rajtam, de az eredményem is azt mutatja, hogy ezt elviseltem. Nagyon boldog születésnapom van. Huszonhét évesen elmondhatom, hogy világversenyen már hat érmet nyertem. Most második lettem, de a célom, hogy a legjobb legyek.”
A Dobó SE atlétája a magyar kalapácsvetés tizedik olimpiai érmét szerezte, legutóbb klubtársa, Pars Krisztián állhatott dobogóra, aki 2012-ben, Londonban diadalmaskodott.
A nagy elődök nyomában
Londonban, az 1948-as ötkarikás játékokon kezdődött a magyar kalapácsvetés sikersorozata, amelynek újabb állomását Halász Bence párizsi ezüstérme jelenti.
A 76 évvel ezelőtti játékokon Németh Imre bizonyult a legjobbnak. A következő, 1952-ben rendezett olimpián Csermák József világcsúccsal diadalmaskodott, ő dobott a világon elsőként 60 méter felett (60,34 m). Mindmáig Csermák a szám legfiatalabb olimpiai aranyérmese, Helsinkiben 20 évesen és 161 naposan aratta sikerét. A finn fővárosban Németh a harmadik helyet érdemelte ki. Melbourne-ben, 1956-ban Csermák ötödikként zárt.
Az 1960-as játékoktól kezdődően Zsivótzky Gyula gondoskodott az éremről. Rómában és négy évvel később, Tokióban második lett, majd 1968-ban, Mexikóvárosban már nem talált legyőzőre. Ekkor a dobogó harmadik fokára is magyar atléta, Lovász Lázár állhatott fel, az ötödik helyen pedig Eckschmiedt Sándor végzett.
A következő medálra viszont 28 évet kellett várni – közben Gécsek Tibor 1988-ban, Szöulban a hatodik, 1992-ben, Barcelonában pedig negyedik lett. A szentgotthárdi atléta volt az első magyar kalapácsvető, aki 80 méter fölé került.
Az 1996-os atlantai olimpián Kiss Balázs 81,24 méterrel végzett az első helyen.
A sorozat 2004-ben és 2008-ban is folytatódhatott volna, ám Athénban az emlékezetes doppingbotrány során Annus Adriánt megfosztották az aranyéremtől. Athénban és Pekingben Pars Krisztián negyedikként zárt, 2008-ban ugyanakkor átmenetileg ezüstérmesnek tekinthette magát, mivel a második és harmadik fehérorosz versenyzőt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingolás miatt kizárta és eltiltotta. Egy év múlva a nemzetközi Sportdöntőbíróság ezt a döntést megsemmisítette.
A 2012-es londoni játékokon Pars Krisztián szerezte meg az aranyérmet 80,59 méterrel.
Írta a Magyar Hírlap
