A magyar versenyzők eddig összesen 12 indulási jogot – 11 országkvótát és egy névre szólót – gyűjtöttek az idei paralimpiára: az asztaliteniszező Major Endre részvétele már biztos, ezen kívül kajak-kenuban négy, sportlövészetben és úszásban két-két, atlétikában, íjászatban és kerékpárban egy-egy kvóta van zsebben. Egy-két további kvóta a „számolgatások” alapján szintén megvan, de ezek még nem tekinthetők hivatalosnak.
„A legtöbb sportágban a következő négy-öt hónapban zárul majd a kvalifikáció. Én most azt mondom, hogy április végére, május elejére negyven lesz a kvótáink száma – vélekedett az MTI-nek adott interjúban Szabó László. – Aztán vannak olyan sportágak, mint például a triatlon, amelyekben június 30-ig, szinte az utolsó pillanatig zajlik a kvalifikáció, és osztanak még szabadkártyákat is.”
Az MPB korábbi célkitűzése az, hogy minden idők legnagyobb csapatát indíthassa a francia fővárosban, az elnök továbbra is úgy gondolja, hogy ez elérhető.
„A sportban nem érdemes más célt kitűzni, mint hogy a csúcsra juss. Sydneyben 54 fős volt a sportolói küldöttség, de abban volt csapat sportág is, most ilyenünk sajnos nem lesz, egyéni sportágakból kell építkeznünk” – fogalmazott.
A magyaroknak esélyük van olyan sportágakban is szerepelni, amelyek viszonylag újak, mint a tollaslabda (Kertész Róbert) vagy a tekvondó (D. Kiss Zoltán) és ha minden jól alakul, lovaglásban (Fonyódi Ildikó) is újra ott lehetnek a résztvevők között.
„Ha Tokióhoz képest három új sportágban is ott tudnánk lenni Párizsban, az nagyon szép lenne” – mondta az MPB elnöke.
A Nemzetközi Paralimpia Bizottság (IPC) őszi kongresszusán a küldöttek úgy döntöttek, hogy engedélyezik az orosz és fehérorosz sportolók indulását a paralimpián, de csak egyéniben és a versenyzők nem használhatják hazájuk zászlaját, címerét és a himnuszát.
„A döntés azonnal óriási felzúdulást okozott. Az ukránok mellett más európai országok is nagy nyomás alatt tartják az IPC-t, hogy változtassa meg ezt a határozatot és ne legyenek orosz, illetve fehérorosz sportolók Párizsban” – árulta el Szabó László, hozzátéve, hogy az Európai Paralimpiai Bizottság (EPC) márciusra rendkívüli közgyűlést hívott össze Lettországba, ezen elvi állásfoglalást fogalmaz majd meg a témával kapcsolatban.
„Az EPC-nek ebben a kérdésben nincs döntéshozatali jogosultsága, miután a paralimpiát az IPC szervezi és rendezi, de nyilván súlya van annak, hogy mit mond” – fogalmazott az MPB elnöke, hangsúlyozva: Magyarország azt az elvet vallja, hogy „a sportoló érdeke a legfontosabb, és ha biztosítható, hogy a versenyzők úgy vehessenek részt a paralimpián, hogy azzal a háborús konfliktus nem mélyül, hanem mondjuk enyhül, akkor mi azt támogatjuk”.
„Ezt fogom képviselni Lettországban is” – mondta.
Az MPB már felmérte a terepet Párizsban, folyamatos kapcsolatban van a szervezőkkel és a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) is, utóbbitól a korábbi nyári és téli olimpiákon is sok segítséget kapott akár információk, akár eszközök tekintetében.
„A francia szervezőbizottság munkatársai nem a gyorsaságukról híresek, jönnek ugyan az információk, elégségesek is, de a magyar sportesemény-rendezés logikájától vagy hatékonyságától azért távol állnak” – fogalmazott Szabó László.
Az MPB elnöke szerint a tokióihoz képest a párizsi paralimpiát sokkal többen követik majd itthon, mert azonos időzónában lesz.
„Sportszakmai szempontból legalább olyan sikeres paralimpiára számítok, mint három éve, emellett biztos vagyok abban, hogy a fogyatékossport hazai megítéléséhez, elismertségéhez Párizs még többet fog hozzátenni, mint Tokió” – jelentette ki Szabó László.
A paralimpiát augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik a francia fővárosban.
Írta a Magyar Hírlap
